Amikor a gép kerekei megérintik az óceán partján fekvő futópályát, az utazó azonnal érzi a levegőben azt a sajátos, sós és virágillatú párát, ami csak Madeirára jellemző. Ez a különleges portugál sziget hosszú ideig az idősebb generációk csendes pihenőhelyének számított, de az utóbbi években a túrázók és a fiatalabb kalandkeresők is felfedezték maguknak. Nem véletlen a népszerűsége, hiszen itt tényleg mindenki megtalálja a számítását a gasztronómiától az extrém sportokig.
A sziget klímája egész évben kellemes, de a tavaszi virágzás idején mutatja a legszebb arcát. Ilyenkor a hegyoldalak vibráló színekbe öltöznek, és az illatok szinte bódítóvá válnak a városok utcáin is. Érdemes legalább egy hétre tervezni, hogy legyen időnk átvenni a helyiek lassabb élettempóját és felfedezni a távoli szegleteket is.
A levadák mentén bejárhatjuk a sziget érintetlen természetét
Madeira egyik legnagyobb vonzerejét a levadák, vagyis a speciális öntözőcsatornák jelentik, amelyek behálózzák az egész szigetet. Ezek az utak mentén épült ösvények lehetővé teszik, hogy a meredek hegyoldalakon is könnyedén gyalogolhassunk. A túrák során vízesések alatt haladhatunk el, és olyan sűrű páfrányerdőkbe juthatunk, amelyek leginkább a Jurassic Park díszleteire emlékeztetnek. Mindenki talál az edzettségének megfelelő szakaszt, a teljesen sík sétáktól a több száz méteres szintkülönbségekig.
A leghíresebb útvonalak, mint a Levada do Caldeirão Verde, egyenesen a Laurissilva erdő mélyére vezetnek, amely az UNESCO világörökség része. Itt a köd gyakran ráül a fák koronájára, ami misztikus hangulatot kölcsönöz a tájnak. Érdemes korán indulni, hogy elkerüljük a nagyobb csoportokat és élvezhessük a csendet. Vigyünk magunkkal zseblámpát is, mert az ösvények sokszor sötét, sziklába vájt alagutakon vezetnek keresztül. A túrázás után pedig nincs is jobb, mint egy tál forró, helyi zöldségleves egy kis hegyi faluban.
A növényvilág gazdagsága egyszerűen lenyűgöző ezen a vidéken. Olyan egzotikus virágokat láthatunk vadon nőni az utak mentén, amelyeket nálunk csak virágboltokban árulnak drága pénzért. A kék hortenziák és a narancssárga papagájvirágok szinte minden kanyarban szembejönnek velünk. Ez a bőség adja a sziget semmivel össze nem téveszthető karakterét.
Funchal utcáin megelevenedik a történelem és a modern gasztronómia
A főváros, Funchal, sokkal több egy egyszerű kikötővárosnál, hiszen egyszerre elegáns és barátságos. A macskaköves utcákon sétálva érdemes betérni a Mercado dos Lavradores piacra, ahol a helyi kofák tradicionális viseletben árulják a különleges gyümölcsöket. Kóstoljuk meg az ananász-banán hibridet vagy a számtalan maracuja-fajtát, amikről korábban nem is hallottunk. A tenger gyümölcsei itt mindig frissek, az éttermek pedig mesteri módon készítik el az abroncshatlat vagy a híres espetadát. A vacsora mellé ne felejtsünk el kérni egy pohár Madeira bort sem, ami világhírűvé tette a szigetet. Az óvárosban, a Zona Velha negyedben a festett ajtók galériája között sétálhatunk, ami egy izgalmas köztéri művészeti projekt. Esténként a teraszok megtelnek élettel, és a levegőben érezni a tenger és a sültek illatát.
Ha valami igazán különlegesre vágyunk, próbáljuk ki a kosárszánkózást Monte dombjáról lefelé. Ez a hagyományos közlekedési mód ma már inkább turisztikai látványosság, de a sebesség és az adrenalin garantált. A szalmakalapos irányítók magabiztosan navigálnak a meredek aszfalton a fa talpú kosarakkal. Ez egy olyan élmény, amit sehol máshol a világon nem próbálhatunk ki. A szánkózás után pedig érdemes meglátogatni a közeli trópusi kertet is.
A meredek sziklák és a különleges strandok világa vár ránk
Bár Madeira nem a klasszikus homokos strandjairól ismert, a vizek szerelmesei így sem fognak csalódni. Porto Moniz természetes lávamedencéi például életre szóló élményt nyújtanak. Az óceán hullámai folyamatosan friss vízzel töltik fel a bazaltsziklák közé szorult medencéket, így biztonságosan fürödhetünk a vad hullámzás mellett is. A víz kristálytiszta, és még a hűvösebb napokon is kellemes marad.
A sziget északi partja sokkal vadabb és drámaibb, mint a déli oldal. Itt a sziklák függőlegesen szakadnak bele a mélykék vízbe, ami lenyűgöző látványt nyújt a kilátópontokról. Seixal fekete homokos strandja pedig olyan, mintha egy távoli, egzotikus bolygón járnánk. A sötét homok és a smaragdzöld hegyek kontrasztja minden fotóst megihlet. Érdemes itt megvárni a naplementét, amikor a fények aranyba vonják a partot.
A bátrak ellátogathatnak a Cabo Girão kilátóhoz is, amely Európa egyik legmagasabb sziklafala. A szakadék fölé kinyúló üvegpadlón állva több száz méteres mélység tátong a talpunk alatt. Alattunk apró veteményeskertek látszanak, amelyeket csak hajóval vagy kötélpályán lehet megközelíteni. A látvány egyszerre félelmetes és felszabadító. Ez a pont tökéletes arra, hogy megértsük a sziget vertikális tagoltságát.
Ha mégis vágyunk a klasszikus sárga homokra, Calheta mesterséges strandja vár ránk. Itt Marokkóból hozott homokkal töltötték fel az öblöt, hogy a családosok is kényelmesen pihenhessenek. A víz itt nyugodt, így tökéletes egy délutáni úszáshoz vagy napozáshoz. A kikötőben pedig számos vitorlás ringatózik, amelyekkel bálna- és delfinnéző túrákra indulhatunk. A tengeri élővilág gazdagsága ezen a környéken kiemelkedő.
Érdemes autóba ülni és felfedezni a rejtett kis halászfalvakat
A sziget felfedezésének legjobb módja egy bérelt autó, még akkor is, ha az utak néha ijesztően meredekek. A modern alagútrendszernek köszönhetően ma már gyorsan eljuthatunk bárhová, de érdemes a régi utakat választani. Camara de Lobos halászfaluja volt Winston Churchill egyik kedvenc helye, és a hangulata azóta sem sokat változott. A kikötőben színes csónakok ringatóznak, a part menti bárokban pedig mérik a híres ponchát. Ez a helyi ital cukornádpárlatból, mézből és frissen facsart citromléből készül.
Santana városa az ikonikus, nádtetős, háromszög alakú házairól ismert, amelyek a sziget jelképévé váltak. Bár ma már csak kevesen laknak bennük, a skanzen szerű környezetben jól látszik, hogyan éltek itt az emberek évszázadokkal ezelőtt. A környéken fantasztikus túraútvonalak indulnak a legmagasabb csúcsok felé. Ha szerencsénk van az időjárással, a Pico do Arieiro csúcsáról a felhők felett állva nézhetjük végig a napfelkeltét. Ez az a pillanat, amikor az ember tényleg aprónak érzi magát a természet ereje mellett.
Összességében Madeira egy olyan úti cél, amely minden látogatás alkalmával tud valami újat mutatni. Legyen szó a gasztronómiai kalandozásokról, a végtelen túrákról vagy a csendes kis öblökben való pihenésről, a sziget energiája feltölti az embert. Aki egyszer ellátogat ide, az szinte biztosan visszavágyik majd az örök tavasz birodalmába.
